A misztikus aszkéta
Amikor valakinek először jut eszébe az a kérdés, hogy melyik módszerrel kezdje el a spirituális, vagyis lelki és szellemi önmegismerést, akkor rengeteg lehetőség nyílik meg előtte, csak rá kell jönnie arra, hogy melyik számára a legmegfelelőbb.
Legyen például aszkéta?
Egyáltalán mi a célja az aszkétának?
Kinek lehet jó ez a megismerési út? Ahhoz, hogy valaki képes legyen ezt a kérdést magáról megállapítani, ahhoz szükséges egy lényegi ismeret önmagáról.
Ilyenkor hogyan és mit lehet eldönteni?
Egy kis önmegfigyeléssel ki kell derítenie magáról, hogy ő melyik karakter csoporthoz tartozik, és annak a felismerése után már könnyű lesz kiválasztani a saját útját. A megfigyelés célja az elme, a test, és az érzelem központjai közül, a saját dominancia felismerése.
Az elmedomináns embert a gondolatai foglalkoztatják, honnan jönnek, miért van annyi belőle, így a kiinduló pontja a gondolatok és a gondolkodás megismerése.
Az érzelemdomináns embert az érzelmi élete, vagyis felülni az érzelmek tengerére, valamint a megérzései foglalkoztatják, így a kiinduló pontja az érzelmek megismerése, főleg a szereteté.
A testdomináns embert a test egészsége és a helyes cselekedet megtalálása foglalkoztatja, így a kiinduló pontja a test megismerése, amelynek megfigyelésével szeretné elérni, a nem fizikai test felfedezését azért, hogy képes legyen különválasztani őket.
De, lehet egy segítőtárs is, aki képes elindítani a megismerésben, de ha nincs, akkor sem ér senkit sem hátrány, hiszen a kudarcos keresések is fontosak, hiszen közben sok dologra lehet rájönni.
A világhálón ezeket a megközelítéseket találjuk az aszkéta fogalma alatt:
A kifejezés a görög „aszkeo” (gyakorolni, edzeni) szóból származik. Szinonimái az önmegtartóztató, puritán, sanyargató, elvonultan élő. A szerzetes aszkéta életet él, aki egy szál csuhában jár, böjtöl és napjait imádsággal tölti, aki szándékosan lemond a testi, anyagi és világi élvezetekről (kényelem, testi vágyak) vallási, spirituális vagy magasabb erkölcsi célok elérése érdekében
A fogalom pontosabb megértéséhez érdemes áttekinteni a társadalomba nagyon beépült gondolatokat is.
A spirituális célok hátterében leggyakrabban az a hit áll, hogy a testi vágyak elnyomásával a lélek tisztábbá válik, és könnyebben közeledik a transzcendenshez vagy a megvilágosodáshoz.
Ha nem vallási értelemben használjuk a kifejezést, akkor olyanokra is, használhatjuk, akik szigorú diétát követnek, extrém módon sportolnak, vagy lemondanak a kényelemről egy-egy cél érdekében.
De egyik megközelítés sem segít abban, hogy pontosan megértsük azt, hogy mit is takar az aszkéta fogalma, mert különösen a hozzá kapcsolódó meghatározás, a vágyak elnyomása nem vezet sehová.
Közelítsük meg a kérdést másképp, vannak emberek, akiknek nagyon fontos a helyes cselekedet. Mindig erre törekszenek és számukra a mindennapi életben kevés olyan helyzet jön létre, amikor az a fontosabb, hogy mit gondolnak vagy éreznek hiszen folyamatosan a helyes cselekedet vágyára figyelnek. Számukra nem érdekes megfejteni a gondolatokat, hiszen tapasztalják, hogy a gondolatok jönnek és mennek, változnak, ezért szerintük nem lehet rájuk számítani.
Bár a helyes cselekedet mögött is lehet olyan tartalom, amely köthető a gondolatokhoz, hiszen morális erkölcsi tartalom is lehet a helyes cselekedett mögött. Mégsem ez az alap, mert ilyenkor megjelenik, az így érzem motivációja. De ezt a belső élményt sem szeretné kibontani az illető, mivel továbbra is a helyes cselekedet szándéka vezérli. Semmi más nem fontos, csak a helyes cselekedet. De, valójában szinte mindenki szeretné megtalálni a helyes cselekedetet, de a többiek ezt a feladatot másképp közelítik meg.
A helyes cselekedetekhez az is hozzátartozik, hogy a test legyen cselekvőképes egészséges állapotban, hiszen a helyes cselekedethez szükséges az egészséges test. Ezért foglalkozni kell a testtel, a jóga és egyéb testi gyakorlatokkal lehet elősegíteni a jó működést, amihez hozzátartozik a mértékletes étkezés és vagy a böjt.
De mégis mi lehet annak a hátterében, hogy sokan a testet a spirituális fejlődés érdekében használják?
A testi karakter kezdetben a testét használja a megismerés érdekében és nem csupán a helyes cselekedet céljából. Viszont, amikor átlép a beérés küszöbén, akkor már nincs különbség a karakterek között, csupán addig létezik.
A test megfigyelésének mi a valódi célja?
Mivel a test energiát fogyaszt még nyugalmi állapotban is, jóval többet étkezés közben az emésztés során, de intenzív fizikai mozgás közben is, ezért ekkor nem lehet megérezni a lélek vagy a benső szellemi energiáit. De, amikor valaki nagyon fáradt, akkor esély van arra, hogy amikor lefekszik pihenni, de még nem aludt el, ekkor a szellemi lényege is pihenni akar, ezért elhagyja a testét. Alvás közben is hasonló a helyzet, de arra nem emlékezünk.
A testelhagyás nagy élmény, amely közben rá lehet jönni arra, hogy van bennünk olyan tartalom, amelyre érdemes figyelni, hiszen az is én vagyok.
Ebben az állapotban bár éberek vagyunk és halljuk a környezetünk hangjait zajait, mégsem tudunk megmozdulni, még a kisújunkat sem bírjuk megmozgatni, pedig lehet, hogy nagyon szeretnénk. Viszont önmagunkat nem a testünkben, hanem feljebb, vagy valahol a testünktől távolabb érezzük.
Hasonló kérdés merül föl a vegetáriánus étkezéssel kapcsolatban. Mi a legvégső értelme a böjtnek, vagy a vegetáriánus étkezésnek?
Persze több oka is lehet annak, hogy valaki így étkezik, de amikor a belső feltáró önismereti utazás kezdetét veszi, célszerű a test energia igényét, például az emésztéshez szükséges energiaigényt csökkenteni azért, hogy teljes mértékben meg lehessen érezni és majd később át lehessen élni a legbelső ént. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor sokkal jobban észrevesszük azokat az energiákat, amelyek körül vesznek bennünket. Lassan érzékelni kezdjük az auránkat, és hosszabb idő után a csakráinkat is.
Ezért minden ilyen étkezési változtatás, előkészítés a későbbi belső nagy utazáshoz.
Az aszkéta is ezt teszi, előkészíti magát az aszkézis gyakorlataival.
A nagy ugrásra való előkészítést és a magunkon való munkálkodást nem lehet megúszni, de lehet, hogy sokan nincsenek tisztába azzal, hogy miért csinálják azt, amit.
De a böjt vagy vegetáriánus étkezés nem hoz megvilágosodást, viszont a megvilágosodás előtti lépcső automatikusan létrehozza a vegetáriánus étrendet.
Amikor ehhez kapcsolódik a magány igénye, így a kettő együtt, más ember szemében már aszkéta magatartásnak tűnik, de nem az, mert az aszkétát valamilyen ideológia elv hajtja, ami egyébként rendben van. Míg az önmaga mélységeibe ugrót, a megismerés.
Ha tetszik vagy hasznos számodra ez a tartalom, akkor kérlek, hogy oszd meg vagy lájkold, hogy másokhoz is elérjen az információ. Köszönöm szépen!
A TÁMOGATLAK feliratú gombra kattintva anyagilag segítheted a blogom és a podcastem készítését. A felajánlásoddal kisebb, akár pár száz forinttal vagy akár nagyobb összeggel lehetőséget adsz, hogy mindkettő rendszeresen megjelenjen. Köszönöm szépen a támogatást!
